A sportág hazai növekedését a szövetség látványosnak írja le: tájékoztatásuk szerint másfél év alatt csaknem megduplázódott a játékosok száma. A pályákból 2025 végén 115 működött az országban; az idei év végére jelzett kétszáznál több pálya tehát még előrejelzés. A közlemény a felmérés módszertanát nem részletezi, így az adatokat a szövetség becsléseként érdemes olvasni.

A fal is a játék része

A padelt párosban, 10×20 méteres pályán játsszák. A háló és a pontszámítás a teniszt idézi, a falak használata viszont egészen más helyzeteket teremt: a megfelelően pattanó labda az üvegfal érintése után is visszaüthető.

A két sport szabályai nem azonosak. A Nemzetközi Padel Szövetség szabálykönyve szerint például az adogatás előtt le kell pattintani a labdát, majd legfeljebb derékmagasságban eltalálva, átlósan kell az ellenfél adogatóudvarába juttatni. A zárt pálya és a falakról visszatérő labdák miatt az erő mellett a helyezkedésnek és a jó ütemben választott megoldásoknak is nagy szerep jut.

A meccs után is együtt maradnak

Félix András, a Magyar Padel Szövetség alelnöke a gyors sikerélményben és a klubok közösségi életében látja a sportág egyik fő vonzerejét.

„Az emberek nemcsak játszani járnak le, hanem egy közösség részévé is válnak.”

A szakember szerint a padelklubok az otthon és a munkahely mellett egy harmadik találkozóhellyé válhatnak. Ez a közösségi oldal a sportág terjedésének legalább olyan fontos eleme lehet, mint maga a játék.

A közleményben szereplő adatok szerint a hazai játékosok csaknem 45 százaléka nő, és mintegy 80 százalékuk a 20–50 éves korosztályba tartozik. A szövetség a fiatalok érdeklődésének erősödéséről is beszámol. A következő évekre további pályákat várnak, már a kisebb településeken is; a közleményben említett, akár ötszáz új pálya lehetőség, nem bejelentett, kész beruházási program.

A klubélettől a nemzetközi versenyekig

A hazai fejlődés a versenysportban is megjelenik. A sajtóanyag a Top Padel Clubs hálózatához tartozó Top Padel Muskétás klubot emeli ki, ahol tájékoztatásuk szerint júliusban FIP Bronze Hungary, szeptember 16–20. között pedig FIP Silver Budapest Open II tornát rendeztek. Utóbbi összdíjazását 18 ezer euróban adja meg a közlemény.

A következő lépést az utánpótlás jelentheti. A Top Padel Clubs junior akadémiát indított, és a szövetség szerint egyre több iskola is beépíti a padelt sportprogramjába. A rendszeres oktatás hosszabb távon abban segíthet, hogy az első sikeres labdamenetek után legyen hová továbblépniük a fiatal játékosoknak.

Ázsiai érmek már vannak, az olimpia még cél

A nemzetközi térnyerésnek friss, kézzelfogható állomása is van: a padel a 2026-os Aicsi–Nagoja Ázsiai Játékokon már éremsportként szerepelt. A FIP október 3-i hivatalos beszámolója szerint a női tornát japán, a férfit katari páros nyerte.

Az olimpiai bemutatkozás azonban továbbra is ambíció. Félix András a közleményben a 2032-es brisbane-i szereplésben is bízik, ez viszont az alelnök várakozása, nem bejelentett olimpiai programdöntés.

A hazai padel számára addig is az a tét, hogy a mostani érdeklődésből tartós klubélet, jól használható pályák és rendszeresen visszatérő játékosok legyenek. A szövetség számai nagy lendületet jeleznek; a következő évek mutatják majd meg, mennyi marad meg ebből a mindennapokban.