Az alábbi összefoglaló a 2026. október 7-én küldött, javított sajtóközleményben ismertetett tervezetre vonatkozik. A bemutatott szabályok és időpontok tervezett rendelkezések, nem hatályos adószabályként szerepelnek; az anyag nem személyre szabott adótanácsadás.
A szakértők által október 7-én ismertetett tervezet szerint a nettó vagyon egymilliárd forintot meghaladó része képezné az adóalapot. Az adóalap százmilliárd forintot meg nem haladó részére 1 százalékos, az efölötti részére 1,5 százalékos adókulcs vonatkozna. A számítás alapja a teljes nettó vagyon lenne, vagyis az adóköteles vagyonelemek értékéből a tervezetben meghatározott, ténylegesen fennálló és megfelelően igazolt tartozásokat le lehetne vonni. Egy 1,5 milliárd forintot érő, 600 millió forintos hitellel terhelt ingatlan nettó értéke például 900 millió forint, így önmagában nem eredményezne fizetési kötelezettséget.
Az érintett tárgyak köre azonban jóval szélesebb az ingatlanoknál. A tervezet a bankszámlákon és készpénzben tartott megtakarításokat, értékpapírokat, üzletrészeket, befektetési alapokat, állampapírokat, kriptoeszközöket és egyes nagy értékű ingóságokat is figyelembe venné. A belföldi illetőségű magánszemélyeknél a külföldön tartott vagyon is bekerülne a számításba.
Egy nyereséges cég papíron sokkal többet érhet
A vállalkozók számára az egyik legfontosabb részlet az üzletrészek értékelése lehet. A nem tőzsdei cégeknél a tervezet főszabály szerint nem egyszerűen a saját tőkéből indulna ki: a három előző év átlagos adózott eredménye is jelentős súlyt kapna.
A számításban a saját tőke egyharmados, a cég eredménytermelő képessége kétharmados súllyal szerepelne. Emiatt egy kevés eszközzel működő, de tartósan nyereséges szolgáltató vagy technológiai vállalkozás számított értéke többszöröse lehetne a könyv szerinti saját tőkének.
„A cég vagyonadó szempontjából meghatározott értéke jelentősen eltérhet attól, amit a tulajdonos a mérlegben lát. Egy magas nyereségű, viszonylag alacsony saját tőkével működő vállalkozásnál az eredménytermelő képesség jelentősen növelheti a számított értéket. Emiatt olyan tulajdonosok is az egymilliárd forintos határ közelébe kerülhetnek, akik korábban nem gondolták magukat érintettnek” – mondta Vizer József, az ICT Európa adószakértője.
A közleményben bemutatott, tervezet szerinti képlet alapján például egy 20 millió forintos saját tőkéjű, évente átlagosan 150 millió forint adózott eredményt termelő cég értéke mintegy 673 millió forintra jöhetne ki.
Egy másik példában egy 300 millió forintos saját tőkéjű vállalkozás hároméves átlagos nyeresége 90 millió forint. A számított cégérték így 500 millió forint lenne. Egy 60 százalékban tulajdonos részesedése ebből 300 millió forinttal növelné a tulajdonos magánvagyonát.
Ha ehhez 600 millió forintnyi ingatlan és 200 millió forint megtakarítás társulna, a teljes vagyon 1,1 milliárd forintra emelkedne. A százmillió forintos adóköteles rész után évi egymillió forint vagyonadó adódna.
A vagyon értéke nőhet úgy is, hogy közben nincs több készpénz
A rendszer egyik gyakorlati kérdése éppen az lehet, hogy az adó nem feltétlenül likvid vagyonhoz kapcsolódna. Egy ingatlan vagy vállalkozás értéke emelkedhet anélkül, hogy a tulajdonosnak több elkölthető pénze keletkezne.
A közlemény szerint az ismertetett tervezet fizetési könnyítés lehetőségét is tartalmazná. Az ICT Európa szakértője szerint kérelemre legfeljebb 12 hónapos, kivételes méltánylást érdemlő esetben 24 hónapos fizetési könnyítés lenne engedélyezhető. Az elbírálás során különösen releváns lenne, ha a vagyon legalább 50%-a nehezen pénzzé tehető eszközben áll.
A közleményben ismertetett tervezet szerint az 500 millió forintot meghaladó saját tőkével rendelkező vállalkozásoknál a befektetett eszközként kimutatott ingatlanok, társasági részesedések és értékpapírok rejtett tartalékait is fel kellene tárni. Ha például egy ingatlan könyv szerinti értéke jóval alacsonyabb a tényleges piaci áránál, a kapcsolódó halasztott adókötelezettséggel csökkentett felértékelődési többlet növelné a cégértékelési képletben alkalmazott saját tőkét.
„Egyes vállalkozásoknál maga az értékelés is komoly előkészítést igényelhet. Különösen azoknál a cégeknél lehet ez fontos, amelyek hosszú ideje birtokolnak olyan ingatlanokat vagy más eszközöket, amelyek könyv szerinti értéke jelentősen elmarad a jelenlegi piaci értéktől” – mondta Vizer József.
Családon belül is számítana, kinél van a vagyon
A tervezet személyenként egymilliárd forintos határt állapítana meg, ezért házastársaknál különösen fontossá válhatna, hogy melyik vagyonelem kihez tartozik. Közös vagyon esetén főszabály szerint fele-fele arányban számolnák el az értéket.
Egy 1,8 milliárd forintos közös vagyon így két házastársnál fejenként 900 millió forintot jelentene, vagyis egyiküknél sem keletkezne adófizetési kötelezettség.
„A tervezet alapján a családi vagyon jogi struktúrája is nagyobb jelentőséget kaphat. A házassági vagyonjogi megállapodások, a tulajdoni viszonyok és a kiskorú gyermekek vagyonának kezelése mind hatással lehet arra, hogy végül kinél mekkora vagyon jelenik meg” – mondta dr. Zsidi Roland, az ICT Legal, Termel & Zsidi Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.
A bizalmi vagyonkezelő és vagyonkezelő alapítvány a tervezet szerint önálló adóalanyok lennének, saját egymilliárd forintos határral. Az egymással összefüggő konstrukcióknál ugyanakkor külön szabályok akadályoznák meg, hogy ugyanazt a vagyont több struktúra között elosztva korlátlanul többszörözzék meg az adómentes sávot.
A kalkulátor becslést ad, a szabályok még változhatnak
Az ICT Európa a tervezet megjelenése után online vagyonadó-kalkulátort készített, amely a vállalati részesedések értékelését, az adósságok levonását, a kisebbségi tulajdonrészekre vonatkozó kedvezményeket és a progresszív adókulcsokat is figyelembe veszi.
„A kalkulátor abban segíthet, hogy a jogszabályi képleteket konkrét számokra lehessen lefordítani. Ez jelenleg természetesen csak modellezés, hiszen társadalmi egyeztetés alatt álló tervezetről beszélünk, amelynek a részletszabályai még változhatnak” – mondta Vizer József adószakértő.
Az október 7-i közleményben ismertetett tervezet 2026. december 15-én lépne hatályba, az első vagyoni állapotot 2026. december 31-én kellene vizsgálni, az első bevallás és befizetés határideje pedig 2027. augusztus 31. lenne. A közleményben szereplő számítások ezért elsősorban arra alkalmasak, hogy megmutassák, mely vagyonelemek lehetnek meghatározók, és kiknek érdemes a közlemény szerint a végleges szabályok megszületése előtt, végiggondolni a saját helyzetüket.
